Egy turisztikai ajánlórendszer modellje = A Model of a Touristic Recommender System

Jelen dolgozat célja egy olyan turisztikai ajánlórendszer elméleti alapjainak lefektetése, mely képes elegendően pontos és személyre szabott útvonalak tervezésére egy idegen városban, figyelembe véve a felhasználó igényeit és lehetőségeit. A dolgozat a fentiekben vázolt kutatási célokat követve hármas tagolású. A 2. fejezetben kísérletet teszünk a menetidőbecslés modellezésére, melyhez a szakirodalom alapos tanulmányozása során sem tapasztalt mennyiségű túranapló adatot használtunk fel. A túranaplók előkészítéséhez szükséges megbízható magasságadatok becslésére egy saját földfelszínt közelítő modellt építünk NASA adatokra alapozva, majd az így nyert magasság értékeket rendeljünk a meglévő szélességi és hosszúsági adatokhoz. Ezután Tobler korábbi munkája nyomán újrabecsüljük a sebességet az útszakasz meredekségével leíró függvényét, és ezt használjuk fel személyre szabott menetidő becslésre, illetve egy másik, átlagsebességeken alapuló eljárást is bemutatunk. A turisták igényeinek személyre szabott kielégítése érdekében képesnek kell lennünk a preferenciáik feltérképezésére, és ezt figyelembe véve megállapítani az egyes helyszínek meglátogatásához kapcsololódó relatív profitokat. Ennek érdekében a 3. fejezetben bemutatásra kerül az ajánlórendszerek széles szakirodalma, valamint néhány jelenleg használatos turisztikai ajánlórendszer, és ezeket figyelembe véve alkotjuk meg saját ajánlások adására alkalmas hibrid modellünket. Ez egyszerre épít a felhasználóktól kapott információkra, mellyel feltérképezhetjük preferenciáikat, illetve látványosságokra, mint termékek komplex struktúrájára, mely segít megérteni azok szerkezetét. Az empirikus vizsgálat során gyűjtött információk segítségével módunk nyílik a turisták tipusainak meghatározására, mely lehetőséget ad az ajánlások pontosítására. A 4. fejezetben egy, a turista igényeihez alkalmazkodni képes útvonaltervező algoritmust alkotunk meg. A modellezés során a várost egy N csúcsú irányítatlan gráffal jellemzünk, melynek minden csúcsa egy-egy potenciálisan meglátogatandó látványosságot jelképez, míg az élek a végpontjaikat összekötő legrövidebb utat hivatottak leírni. Az egyes csúcsokban begyűjthető profitokat a 3. fejezetben megalkotott ajánlórendszerünkből származtatjuk, így azok speciálisan az adott turista igényeihez igazodnak. A gráf élköltségei nem mások, mint a turista számára az adott két pont között vezető legrövidebb út menetideje. A feladat, hogy P nap alatt (napi T órában) olyan uta(ka)t járjon be a gráfon, mellyel a célfüggvénye értékét maximalizálja. Külön figyelmet szenteltünk egy olyan célfüggvény megalkotásának, mely merőben eltér az útvonaltervező algoritmusok gyakorlatától annak érdekében, hogy a felhasználók számára leginkább tetsző útvonalat legyünk képesek tervezni

A kiterjesztett könyvtár – Az AR lehetőségei a tartalomszolgáltatásban = The expanded library – The opportunities of the AR in content-management

In the 21st century, library content services provide users with many repositories and databases, resulting in millions of pages of documents accessible online. Although access to information has become much simpler than it was in previous years, there is still a development potential in the methods of access to library contents. Therefore, modern technology allows for the opening of new ways to enable the provision of this accumulated knowledge. There are several solutions, most of them being applied in the entertainment industry today but in the near future, they might be suitable for libraries, as well. Augmented reality is such an opportunity. The purpose of the paper is to present the technological possibilities and how they can be adapted in the library world. It also presents an application developed in the University of Szeged Klebelsberg Library and it shows how this technology can help our users, researchers and librarians work, as well

Európai és észak-amerikai fa vázszerkezetű épületek hőtechnikai összehasonlítása

Az épületek energiahatékonysága egyre nagyobb jelentőségű kérdés Európában. Az energiaárak növekedésével várhatóan e téma Észak-Amerikában is egyre nagyobb figyelmet kap. A tanul - mány a két kontinens tipikus fa vázszerkezetű épületének a hőtechnikai összehasonlításával foglalkozik. A számítások jelentős különbséget mutatnak az európai szerkezet javára, az Észak- Amerikában legelterjedtebb épülettípussal szemben. Az európai fa vázszerkezetű falrendszer 50%-kal alacsonyabb hőátbocsátási tényezővel rendelkezik, mint az amerikai. A számítási ered - mények rávilágítanak a fa bordaváz hőtechnikai szerepére is